Ezen az oldalon olyan információkat szeretnénk megosztani Önnel, ami hasznos lehet egy nyomdai megrendelés során. Nem célunk szakzsargonnal traktálni ügyfeleinket, hiszen egy kis magyarázattal konyhanyelven is mindent meg tudunk beszélni. Azonban nem árt, ha néhány alapvető dologgal mindenki tisztában van.
Fogadják szeretettel a nyomdász-magyar szótárt!
1+0 szín (egyoldalas, egyszínes nyomtatás)
A két szám itt a papír két oldalát jelzi. Az 1-es szám egy szín nyomást jelent, ami – ofszet nyomda esetében – lehet bármilyen szín. Hozzá kell tenni, hogy digitális nyomtatás esetén ez a szín kizárólag a feketét jelenti, mint ahogyan a jó Henry Ford T-modelljeinél.
Tehát az 1+0 szín azt jelenti, hogy a papír egyik oldalát nyomtatjuk, egy színnel.
4+0 szín (egyoldalas, színes nyomtatás)
Az előző ponthoz hasonlóan a 4+0 szín azt jelenti, hogy csak a papír egyik oldalára kerül nyomtatás, színesben. (Hogy miért 4 szín, azt a szótár Színes nyomtatás szócikkében magyarázzuk el részletesen, de a lényeg annyi, hogy 4 szín felhasználásával – cián, magenta, sárga, fekete – már elég sokféle színt ki lehet nyomtatni.)
Az előző ponthoz hasonlóan a 4+0 szín azt jelenti, hogy csak a papír egyik oldalára kerül nyomtatás, színesben. (Hogy miért 4 szín, azt a szótár Színes nyomtatás szócikkében magyarázzuk el részletesen, de a lényeg annyi, hogy 4 szín felhasználásával – cián, magenta, sárga, fekete – már elég sokféle színt ki lehet nyomtatni.)
4+4 szín (kétoldalas, színes nyomtatás)
Talán már ki is találta, hogy a 4+0-s nyomtatással ellentétben itt a papír mindkét felét színesen nyomjuk.
Color Copy
Trükkös név, mert színes másolatot is jelent, azonban itt most egy papírcsalád neve. A digitális nyomtatásra kifejlesztett Color Copy papírok széles választékát tartjuk, 90 grammostól 400 grammosig. (Erről bővebben a Papír súlya, minősége szócikkben.) Ezek matt papírok, amitől sokan megijednek, mert az olcsó fénymásolópapírokhoz társítják a matt kifejezést. De kérem, ne legyenek előítéletesek. A papír minőségével kapcsolatban sokatmondó, hogy mi a számláinkat is 90 grammos Color Copyra nyomtatjuk, és az ügyfelek sokszor olyan szeretettel simogatják azt is, mint egy kiskutyát. Egyszerűen azért, mert jó hozzáérni. Annyira finom és sima felületű, ami az ofszet nyomdák papírjaihoz képest is különleges. A Color Copy ugyanezt az érzést adja – bármilyen grammsúlyról (vastagságról) is legyen szó.
CMYK
Lásd: Színes nyomtatás
Dpi (képfelbontás)
A képfelbontás a kép minőségét határozza meg. Pont per hüvelyk (Dot per inch) a rövidítése, ami azt jelenti, hogy hány képpont esik egy hüvelyknyi területre. Tehát minél nagyobb a Dpi-szám, minél több pont van egy hüvelyknyi területen, annál szebb lesz a végeredmény. Ellenkező esetben a kép pixeles, „kockás” lehet, ami nem nyújt esztétikus látványt. Ez főleg akkor szembetűnő, ha nagy papírméretre van nyomtatva.
Az internetre jellemzően alacsony, 72 Dpi-vel töltenek fel képeket, mivel a monitorok felbontása nem igényel többet. Ezzel szemben a nyomdák általában 300 Dpi (vagy magasabb) képfelbontással dolgoznak, mivel ez hoz szép eredményt.
Gyakori probléma, hogy az ügyfelek internetről letöltött képet szeretnének nyomtatni, mi pedig közöljük velük, hogy ez a kép nyomdai felbontásban kb 2x3 cm-es lesz, vagy ha nagyítjuk, akkor pixelesedik, ami nem szép. Ilyenkor sokan értetlenkednek, hogy „de hát a monitoron olyan szép nagy!”. Nos, sajnos ez egy ilyen műfaj. Az internetre sokszor direkt nem is töltenek fel olyan képeket, amik nyomtatásra igazán alkalmasak lennének. Mit tippelnek, miért? Egyrészt egy nagyobb felbontású kép sokkal nagyobb fájlméretet eredményez, ezáltal lassabban töltődik le, stb. És szükség sincs nagyobbra. A nagy felbontású képekért sokszor fizetni kell (pl. stock fotók).
EU-szabvány méret (névjegykártyáknál)
A névjegykártyák általában két méretben készülnek. A 90×50 mm-es elterjedt méret mellett az Európai Unióban a 85×55 mm-es névjegyek számítanak szabványnak.
Fóliázás
Fóliázáskor a papír felületére egy vékony védőfólia kerül, meghosszabbítja az élettartamot, védi a színeket és a papír felületét. Ez a fólia lehet matt és fényes is. A fóliázás étlapoknál nagyon hasznos például, amiket minden nap sokan megfognak, lapoznak, olykor borral is leöntik. Egy két oldalon fóliázott étlapot ez nem igazán hat meg, hiszen enyhén nedves szivaccsal még le is törölhető, nem fog elázni a papír. (A papír széleinél azért beszivároghat, tehát víz alatt tárolni így sem érdemes. Erre viszont jó megoldás a Xerox Nevertear, műanyag „papírja”, amire szintén nyomtatunk.) A védelem mellett felületnemesítő szerepe is van a fóliának. Főleg a mattnak van kellemes tapintása.
Képformátum / fájlformátum (például: jpg, pdf, psd, tif)
Munkánk során a legelterjedtebb képformátumokat használjuk. Ezek a jpg, tif és a psd.
Képformátum / fájlformátum (például: jpg, pdf, psd, tif)
Munkánk során a legelterjedtebb képformátumokat használjuk. Ezek a jpg, tif és a psd.
A jpg egy tömörített képformátum, ami kisebb fájlméretet, de gyengébb képminőséget biztosít, mint például a tömörítetlen psd vagy tif. A jpg nagy előnye viszont az állítható képminőség, amit sokszor százalékos értékben adnak meg. A Photoshop 0-tól 12-ig „rangsorolja” a jpg tömörítési arányát, ezáltal a minőségét. Egy 95-100%-os (Photoshop értékrend szerint 10-12-es) minőségű jpg teljesen alkalmas magas minőségű nyomtatásra.
Kifutó
Olyan grafikai és képi
elemek – ideértve az egyszerű háttérszín nyomást is –, melyek a papír széléig kiérnek, azaz nincs mellettük fehér margó.
Szerkesztéskor a vágási szélen 2 mm-rel túl kell
futtatni a grafikai elemet. A végén a méretre vágáskor ez leesik, viszont fontos, hogy ott legyen. Úgy kell elképzelni, mint amikor a tepsiben sütött sütemény széleit levágjuk, hogy szép legyen a végeredmény.
Leadási méret / végső méret
A leadási méret kicsivel nagyobb, mint a végső méret. A kettő közötti különbséget kifutónak nevezzük. A nyomtatáshoz érdemes egy bizonyos kifutót hagyni a kép mindegyik szélén, hogy a keretek is jól és élesen látszódjanak. Általában 2-3 mm-es kifutót használunk. A kifutó rész nem látszik a végeredményen, de ebből adódóan szükségszerű, nélküle a képből, az értékes területből veszne el az a bizonyos 2-3 mm.
A leadási méret kicsivel nagyobb, mint a végső méret. A kettő közötti különbséget kifutónak nevezzük. A nyomtatáshoz érdemes egy bizonyos kifutót hagyni a kép mindegyik szélén, hogy a keretek is jól és élesen látszódjanak. Általában 2-3 mm-es kifutót használunk. A kifutó rész nem látszik a végeredményen, de ebből adódóan szükségszerű, nélküle a képből, az értékes területből veszne el az a bizonyos 2-3 mm.
Nevertear
Az eltéphetetlen papír a Xerox boszorkánykonyhájából. Igazából műanyag, de kinézetre, tapintásra olyan, mint a hagyományos papír. Ugyanolyan szép nyomatképet is ad. Amiben más, hogy – anyagából adódóan – szerintem még Fekete Laci sem tudná széttépni. Többféle vastagságban kapható, mi 270 micronost tartunk, ami vastagságra, tartásra kb a 350 grammos papírnak felel meg, amire a névjegykártyákat is nyomjuk. Étlapokhoz ideális például, mert ezt tényleg nagyon nehéz tönkretenni. Viszont ez meglátszik az árán is sajnos.
Papírméret
Az Európában is használatos szabvány papírméreteket, vagyis az ISO és a DIN rendszerét használjuk. A legelterjedtebb az A-sorozat, a szabvány A/4 irodai papír méretéből kiindulva. Minél kisebb az „A”-jelzés után található szám, annál nagyobb a papír mérete. (Tehát fordítva, mint az Audi típusjelölései esetében, itt az A3-as sokkal nagyobb, mint az A6-os.)
Az egyes papírméretek milliméterben:
A/1 méret: 594×841 mm
A/2 méret: 420×594 mm
A/3 méret: 297×420 mm
A/4 méret: 210×297 mm
A/5 méret: 148×210 mm
A/6 méret: 105×148 mm
A/7 méret: 74×105 mm
Papír súlya, minősége
A papír súlya határozza meg a papír vastagságát. Vagyis fordítva, de mi a grammsúllyal adjuk meg a papír vastagságát és minőségét. A súlyt gramm/négyzetméterben adjuk meg. Az irodákban használt A/4-es fénymásolópapírok 80-90 g/m2 súlyúak. Szórólapokat legtöbbször ilyenre nyomunk, az igényesebb kiadványokat pedig 120-160 grammos papírra. A névjegykártyák rendszerint 300 grammos papírra készülnek. Természetesen minél nehezebb a papír, annál drágább is, viszont annál jobb a tartása, mivel több anyag van benne.
Léteznek ún. kreatív kartonok is, amik lehetnek anyagukban színezettek, és sokszor átesnek valamilyen felületnemesítésen, amitől textúrájuk lesz. Névjegykártyákhoz, meghívókhoz kifejezetten javasoljuk, mivel egy igényes és szép papír nagyon sokat hozzátesz az összképhez.
Matt és fényes papír
A papír alapja lehet matt és fényes. Matt esetében a papír megtartja enyhén érdes felületét, ilyen a szabvány irodai papír is. A fényes papír tapintásra is finomabb, illetve fényvisszaverő tulajdonsággal is rendelkezik. Ezeknek köszönhetően a fényes alapú papír élénkebben adja vissza a színeket, de ez a nyomtatási technológiától is függ. Digitális nyomtatás esetén például sokkal kevésbé jönnek ki ezek a különbségek.
A papír alapja lehet matt és fényes. Matt esetében a papír megtartja enyhén érdes felületét, ilyen a szabvány irodai papír is. A fényes papír tapintásra is finomabb, illetve fényvisszaverő tulajdonsággal is rendelkezik. Ezeknek köszönhetően a fényes alapú papír élénkebben adja vissza a színeket, de ez a nyomtatási technológiától is függ. Digitális nyomtatás esetén például sokkal kevésbé jönnek ki ezek a különbségek.
RGB-színek
Additív, vagyis összeadó színképzés alapszínei. A vörös (Red), zöld (Green) és kék (Blue) egyenlő arányú keveréssel fehér színt adnak. A számítógép képernyőkön ezeket a színeket használják, nyomdai feldolgozásra a CYMK színek alkalmasak.
Riccelés
Az öntapadó címke olyan bemetszése, amely a címke hordozóját nem éri el. Ricceléssel érhető el, hogy a címkék a hordozó papírról egyenként leszedhetők legyenek.
Színes nyomtatás (CMYK)
A színeknél szereplő 4-es szám a négy nyomdai alapszínt jelöli. Ennek angol rövidítése a CMYK, vagyis a cián (cyan), a bíbor (magenta), a sárga (yellow) és a fekete (black/kontrast) keverékéből jön létre végeredményként a színes nyomat.